A mechanikus vagy elektromos zár ellenlemeze, illetve
az előlap lapos kivitelű.
Az adott zártestre rászerelt lemezt előlapnak nevezzük. Az adott zárral szemben lévő ellenoldali ütközőlemezt pedig ellenlemeznek.
Egyes záraknál, pl a bevéső záraknál az előlap nem elválasztható részét képezi a zárnak. Más záraknál, pl. az elektromos zárfogadóknál az előlap le- és felszerelhető (csavarozható).
Az hogy előlapról, vagy ellenlemezről beszélünk, bizonyos esetekben nézőpont kérdése. A zárfogadók előlapja például a bevéső zár oldaláról nézve ütköző-, illetve ellenlemez.
Akár előlapnak, akár ellenlemeznek hívjuk, egy-egy zárszerkezet fontos részét képezik ezek az elemek. Egy zár megfelelő működéséhez elenged-hetetlen a hozzá illő előlap, illetve ellenlemez használata.
A hajlított előlapokat elsősorban fa kereteknél használják. A hajlított előlapok két előlapszárral rendelkeznek. Egyik száruk az ajtóélre, a másik az atjólapra esik.
Többnyire mindkét előlapszáron rögzítőlyukak helyezkednek el, így ezek az ellenlemezek több csavarral, stabilabban rögzíthetők, mint a lapos változatok.
A fából készült keretek gyengébb fizikai ellenállását hivatotak ellensúlyozni.
Az ajtók és keretek igen eltérő geometiájú változatokban léteznek, ezért a kiválasztásnál mindig ügylejen a méretezett rajzok gondos leellenőrzésére.
A változatos beépítési körülményekhez igazodva sokféle hajlított előlap áll rendelkezésre.
A standard hosszúságú ellenlemezek, előlapok kilincs- és zárnyelvkivágással is rendelkeznek. Rövid társaik csak a kilincsnyelv fogadására alkalmasak.
A hajlított ellenlemezek vagy jobbos vagy balos nyitású ajtókhoz, zárakhoz használhatók, kialakításuk miatt nem fordíthatók.
Az ellenlemezek fontos jellemzője anyagvastagságuk. A biztonsági előlapok általában vastagabbak és több furattal rendelkeznek gyengébb társaiknál.
Ezenfelül szögletes és lekerekített végű ellenlemezek léteznek, ld. lent.
Termékkatalógus