A mechanikus vagy elektromos zár ellenlemeze, illetve
az előlap lapos kivitelű.
Az adott zártestre rászerelt lemezt előlapnak nevezzük. Az adott zárral szemben lévő ellenoldali ütközőlemezt pedig ellenlemeznek.
Egyes záraknál, pl a bevéső záraknál az előlap nem elválasztható részét képezi a zárnak. Más záraknál, pl. az elektromos zárfogadóknál az előlap le- és felszerelhető (csavarozható).
Az hogy előlapról, vagy ellenlemezről beszélünk, bizonyos esetekben nézőpont kérdése. A zárfogadók előlapja például a bevéső zár oldaláról nézve ütköző-, illetve ellenlemez.
Akár előlapnak, akár ellenlemeznek hívjuk, egy-egy zárszerkezet fontos részét képezik ezek az elemek. Egy zár megfelelő működéséhez elengedhetetlen a hozzá illő előlap, illetve ellenlemez használata.
A lapos előlapokat a legkülönbözőbb alkalmazásokhoz használják.
Alkalmasak a következő keretekbe való beépítésre:
- Fa keretek
- Gerébtokos alumínium keretek
- Acél keretek
- Műanyag keretek
Az ajtók és keretek igen eltérő geometiájú változatokban léteznek, ezért a kiválasztásnál mindig ügylejen a méretezett rajzok gondos leellenőrzésére.
A változatos beépítési körülményekhez igazodva sokféle lapos előlap áll rendelkezésre.
A standard hosszúságú ellenlemezek, előlapok kilincs- és zárnyelvkivágással is rendelkeznek. Rövid társaik csak a kilincsnyelv fogadására alkalmasak.
Alapesetben a lapos ellenlemezek univerzálisan használhatók jobbos és balos nyitású ajtókhoz, zárakhoz is. Ha a kilakítás engedi, 180°-os elforgatással válthatunk.
A nyelvvezetős előlapok esetében a rendelés előtt eldöntendő, hogy jobbos vagy balos kivitelű ellenlemezre van szükség, itt a forgatás nem megoldás.
Az ellenlemezek fontos jellemzője anyagvastagságuk. A biztonsági előlapok általában vastagabbak és több furattal rendelkeznek gyengébb társaiknál.
Ezenfelül szögletes és lekerekített végű ellenlemezek léteznek, ld. lent.